Népszerű bejegyzések
-
Ne sírj előttem, mert nem elég a könnyed az aszott fűcsomók zöldülésére, sem a kátránnyal bevont torkok hajnali öblö...
-
Nyomorban élő emberek, az élet súlya alatt a válluk megremeg. Ti, kik megtehetnétek! Könyörtelen sorsukban osztozni tudtok-e? Éhséget, fájda...
-
Éveim számát taposom, éjjel még rólad álmodom, hitem hintem. Szuvenír e fotó bennem, sok-sok éve tőled csentem, csak ...
-
Ághegyen pihen a nyár hosszasan, nyújtózik egyet még utoljára, levelek hullnak földre hangtalan, színeik fakulnak már halvány...
-
már nem hallod a szűkszavú időt s a felhők látványa sem érdekel azt sem látod hogy a sír előtt egy asszony magányosan térd...
-
Szeretlek! - mint a fát ölelő szellő, amely tűzvirágok illatát hozza a Tavaszba. Mitől bódul minden szerelmes szív, és ambróziaként szárnya...
-
Kikelet-pompában éledő világ, szívekben nyílik a szerelem-virág, tincseket kócol a szél. Csókra ittas ajkakon pezsdül a vágy, szerelemtől bó...
-
A lét hamis rezgése épphogy érint. Másképp látom a jövőt. A titkot, az időtlen szerelmet, ami valahol megszakadt. Bármi történ...
-
"Férfi volt az első ember Teremtéskor, de Nő nélkül sosem létezne az utókor." Minden Nőnek vágya az igaz szeretet, hogy élvezni tu...
-
legyek a tartalom legyek a forma legyek az egyenesre nevelt geringcsatorna legyek az ölelés legyek a végzet legyek ...
2017. március 28., kedd
Ír-magok
„Költő vagyok - mit érdekelne
engem a költészet maga?”
Ha magamat, mint mázsás terhet,
fáradtan vonszolom haza.
Miközben naponta húzom az igát,
szájakból versek ömlenek,
mézgát köpve az égre, poros virágra,
illatuk elkábít, néha könnyezek.
Mit érdekel engem,
száz meg száz eltitkolt gondolat,
ám, ha kifakad belőlem egyszer,
színes falakra vésem szürke sorsomat.
Majd akkor, leírom rettegésemet,
leírom, hogy nem rímelnek a szavak,
mert, ha Ember nem lehetek,
költőként, még írmagom sem marad.
„ József Attila - Ars Poetica
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Remek lett...Ölelésem.
VálaszTörlésKöszönöm szépen Seám, ölellek én is.
VálaszTörlés