Népszerű bejegyzések
-
( Az idézett rész. celtichun - magányos Nap lenyugvása c. verséből való. ) "A koránkelő magánya a legszebb." ...
-
Néha hangos bennem a gyermek, a sokszor dacos, csintalan kislány, ki kora reggel kiugrik az ágyból, és este...
-
Mérföldeken könny és veríték, bőr alatt tőr utat a forróság, hályogos fénytől szürkül az ég, már nem kímélnek a tűzcsóvák....
-
Még furcsa fény ül... Üresre nyalt szemekben megállt az idő. A nép javait, bíbor madár csipkedi. Telhetetlen...
-
Igen, szerettelek, naiv vágyak törtek rám a sok fájdalom után. Szép volt, ameddig tartott, de sajnos csak nekem. Tudod, fájtál te...
-
Öt éve már, hogy e lélek szabad, verssé szelídülnek bennem a szavak, szárnyalok az álmaimat keresve, néha sírva és sokszor nevetve. Ö...
-
Rekviem szól csendes fájdalommal, kottára vésett utolsó dal... Létpercek peregtek, mint a gyöngyök, a halál új, s újabb testet foglal...
-
Leszek a napod, melynek sugara cirógatja arcod Holdad leszek, esti éjen, sápadt ragyogás Leszek a csillagod, amelyek hozzám vezetnek Fényed ...
-
kapkodás nagymosás idegbaj függönyt le – siess már hideg van holnap még munka vár foszlik a cérnaszál torkomból felszakad kilenc ja...
-
hat x-es lettem szar dolog rohanó évekkel dacolok feles- leges eljött az idő, hogy mindenen könnyessé válik két szemem mi az v...
2017. március 28., kedd
Ír-magok
„Költő vagyok - mit érdekelne
engem a költészet maga?”
Ha magamat, mint mázsás terhet,
fáradtan vonszolom haza.
Miközben naponta húzom az igát,
szájakból versek ömlenek,
mézgát köpve az égre, poros virágra,
illatuk elkábít, néha könnyezek.
Mit érdekel engem,
száz meg száz eltitkolt gondolat,
ám, ha kifakad belőlem egyszer,
színes falakra vésem szürke sorsomat.
Majd akkor, leírom rettegésemet,
leírom, hogy nem rímelnek a szavak,
mert, ha Ember nem lehetek,
költőként, még írmagom sem marad.
„ József Attila - Ars Poetica
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Remek lett...Ölelésem.
VálaszTörlésKöszönöm szépen Seám, ölellek én is.
VálaszTörlés