Utazás

Felirat hozzáadása

A reggelek mindig egyformák.
Busz végében csacsogó
lányok nevetgélése
veri fel a hajnali csöndet.
Jó őket hallgatni,
de sokaknak kellemetlen,
szemekkel ölnének fiatal
lánytesteket, amíg várakozunk
egy vasúti átjárónál.
Szagok keverednek és gondolatok,
fülekből kilógó hangok
dübörgése agysejteket pusztít,
míg a piacra siető néni
kosara harisnyákat tép.
A buszvezető unott közönnyel
bámulja az utat, mellette
a táj rohan, akár az idő
és átfolyik minden utason
a mindennapok monotonitása,
amit ki-ki saját érzelmi
szinten él meg.
- Bennem még mély a csend,
olyan ősi és végtelen.