Népszerű bejegyzések

  • Lángoló mező
    Mért sírok a könnyek nem kellenek, lángoló mezőn száguldó forró szerelmemnek. Fájdalom asszonya aki vagyok most kedvesem, kergetőző démonok ...
  • Az első
    Gyermek vásottságával  dobáltam le magamról,  a kinőtt babaruhát,  amikor felsértette  ifjúságomat a vágy.  Forró vérlemezkéim  s...
  • összehordva
    Kép - Net összehordott élet utak dallamok semmivé válok egyedül vagyok mélyek a sebek a szavak ereje darabokra ...
  • sírvers
    voltam aki voltam ismerősnek ismeretlen vándor ha majd erre jársz te pihenj meg felettem a nevem nem számít és...
  • Szemek
    "Szemeim fáradtak, de tiszták," már látják az elmúló időt, akkor szemeidben látták a létet, az egész szere...
  • adok-kapok
    az ember tisztasága olyan ritka, mint a fehér holló, akit keresve sem találsz. szemében a világ titka, búzavirág kékjében...
  • Névnap nélküled
    "Szívem alatt ragyogsz. A csillagok csipkéje"  őrzi a bennem-örökké létezésedet,  rám égtél, mint kőtáblára Isten Igéje,  kitör...
  • kopott idő
    kopott pillanatot hordoz a május pihés nyárfaszösz szemszurokba ragad s vándort könnyeztet... szédül saját félelmeitől és a...
  • A szív
    Szívemet adom néked, mert szív nélkül boldogság sincs, ragyogja be örök fénye élted, számomra az a legnagyobb kincs. Szívedet adtad nékem, k...
  • Gyertyafény villanás
    Ólomlábakon lépked az est, húzom súlyát, míg szenvedélyem régen folyóba vetett szavak. A tévé hányja a háborús, vagy épp v...

2014. március 23., vasárnap

Négysoros

( Zsolnai Tímea : Töklámpa )

Virág-árnyék vetül a falra,
apró minta szerelmet idéz,
szórt fénye kialszik hajnalra,
majd az alkony újra megigéz.
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)