Népszerű bejegyzések

2018. január 19., péntek

Falatnyi emlékek

















Kalácsbélbe sütötte
nagymamám a szeretetét,
néha még ma is érzem
 a számban. Hiányoznak a
mellém rendelt emberek,
akár a gyerekkorom,
ami nem is volt igazából.
Mégis többet adott,
mint amit én valaha is
átadhatok az enyéimnek.
Pedig jó szülő vagyok;
mondták már többen...
Kezemben egy csésze teával
elméláztam a régmúlton,
a szénaboglyába kapott
első igazi csókon, netán
a tűzlobogás mellett végzett
kukoricafosztáson, vagy
nagymamám pirkadatkor
kisütött kenyere illatán.
Értékes kincs, amit akkor
kaptam és őrzöm
ameddig lehet...

2018. január 17., szerda

Tapintások
























( Kép:  Leon Zernitsky )

Ma egész nap esett az eső,
valami jót, vidámat kéne írni,
de nem jut eszembe semmi,
csak az esővel együtt sírni.
Ma olyan emlékezős nap van,
kendő fed préda könnyeket,
mint madár, úgy száll a lélek
a rég kiszáradt erdők felett.
Ma annyira egyedül voltam,
egynemű kétkedés a magány,
sajgó hiányod lefolyt a falakon,
és minden nap tapintanám.

2018. január 12., péntek

Jövő-féltés



















Nem hagy nyugodni
egy bennem rejlő gondolat,
 hogy sötét jövőkép vár
az új generációra,
ha a szeretet törlődik
a szívük mélyéről.
Ez a  képesség az élet,
ha egyszer eltűnik hova lesz,
akár az önbecsülés,
vagy a hit és a tisztelet.
Nyakak előre bukó
merevsége, görcsös
kapcsolatteremtés lett,
és a semmibe néző
tekintetek fénytelensége
aggodalommal tölt el.
Vágyaim között
néha bevillan, hogy
a távolban mindez
meg nem történté válik
és lehullanak a ránk
aggatott konzekvenciák.

2018. január 3., szerda

Ünnepek után













Manapság minden ember ingerült,
a reggelek szakadt rongyai alatt
pőre a valóság, hol Isten hite űrt
hagy, ott rosszindulatú lét dagad.

Fojtogató lett a méltatlankodás,
szívekből elfogyó szenvedélyesség,
kövérre hizlalja az önmarcangolást,
és testekre égeti szégyenbélyegét.

Ünnepek után megritkul a szeretet,
leskelődik egy sarokban megbújva,
az idő táplálja közönyét, s sebeket
ejtve lép egy újabb keresztútra.

2017. december 30., szombat

adj




















szilveszter napján
nem kívánok egyebet
pezsgőből felszálló
buborék csiklandozza
nyelvedet
a szeretet olyan legyen
mint a bársony
hogy az összes ember
egymásnak
örökre megbocsásson
kenyeret adj az éhezőnek
meleg szobát annak
aki fázik
gyógyulást kérek
minden szenvedőnek
fedelet a feje fölé
annak aki ázik
madarakkal jöjjön
a kikelet
virágok illatát szórja
szét a földön
mosolyogjon minden
kisgyerek
szemükből Isten
tündököljön

2017. december 25., hétfő

Fagyhalál




















Egyre kevesebb
a hő(t)sugárzó emberi szív.
Ebben az egocentrikus
némaságban, minden
fagyhalál az ingadozó
eszme miatt létrejött,
állatias felelőtlenség.
Milyen ünneplés az, ha
a boros rekesz üressége
kész Isten csapás
és van-e összefüggés a kukába
kidobott étel, meg az
éhezők tehetetlensége
között, ha naponta
fagy a padra egy lélek…?

2017. december 15., péntek

szívbilincs















megint év végén jött a szemétdíj
ilyenkor hátban feszülő testtartás
jelzi a gyomorból fel-felböffenő
" hogy a jó anyátokat" kiköpött érzését
a fejben apró kalapács ver ütemet
gondolatok ezernyi ritmusát
mire lesz elég majd ami megmarad
szívet szorít egy erős vasalat