Szívdúdoló

"Az én szívem" egy ovális tó,
fürödhet ott minden ember,
ahol nincs rossz és nincs jó,
elfogadás van végtelenszer.

Az én szívem virágoskert,
nyílik benne rózsa, pitypang,
a madárfütty égi koncert,
hol a harag is rég elillant.

Az én szívem meleg kendő,
és betakarja azt, aki fázik.
Az ember alapból esendő,
nem változik a búcsúzásig.

Az én szívem öblös táska,
elrejt, megőriz minden titkot,
nincs benne zöld és sárga,
óvatosan kell majd kinyitnod.

Az én szívem élő remény,
s ha „besüt a nap apró ablakán”,
szórja fényét e szerény erény,
szeretetem mindenkit hazavár.