várandósan

gömbölyödik a tavasz
zöld ruhás pocakja
szerelmet cipel
és nehéz virágillatot
túlzásokba esett
várandósága
hónapokat zabál
köhécsel és pihéket köpköd
fehér labdacsok
mint apró hógolyók
kíméletlenül célba érnek
könnyet is ad a létnek
a szél gödölyét
kerget ivarérésig
szalmahajú asszony
jó termést remél
de egyre jobban fázik
megőszül s kabátot vesz
keze már jéghideg...