Tavasz jön

Mikor ledobod arcod tél-csipke maszkját,
láthatod a napfény szikrázó mosolyát,
- Tavasz jön feléd nevetve.

Ha majd az ibolya ontja kék-illatát,
és szirmain látni az Isteni csodát,
- Tavasz jön a réten sietve.

Mikor rügyek borítják el az összes fát,
magukra öltve parányi rózsás-ruhát,
- Tavasz jön telet feledve.

Ha majd daloló madarak éneke vár,
szerelemtől mosolyog mindegyik szempár,
- Tavasz jön szívből szeretve.