Népszerű bejegyzések
-
Faluvégi csermely vizében fut az idő végtelensége. Kihalt házak udvarán bábakalácsok magasodnak, öregedő fák ágai a néha viss...
-
Kusza bókokat hint az indián nyár, viselős ingén piros-arany paszpól, dalra fakaszt, érett melege átjár, ördögszekeret terel, szavak...
-
Égett szagot hordoz a szél, füstcsík szövi magát a térben, ottfelejtett fekete szatén, vágyillata tűnik az éjben. Gyűrött levé...
-
Hiába bókol az ősz, fázva hunyorgok, viselős ruhámon sárgás-barna levelek, kezemben virágcsokor árván kullogok a sírodhoz igyekszem,...
-
A senkiföldjén éltél egymagad, néma bolyongó, megtűrt árvaság, arcéled feszülése felszakadt, leköptek, tapostak, - gyávaság. Elfo...
-
Évek múlnak lassan peregve, mint homokórában az aranyló porszemek. Egyedül vagy oly magányos a lelked, s fájdalom démonai mardossák testedet...
-
Erősödik a benned rejlő szándék, számunkra a szerelem egy ős játék. Szomjazod a lényem mámor-cseppjeit, ...jó veled, vágyad engem is ...
-
Szíveden prés, véresen szorító, nincs karnevál, sem lime mojito, van erős pálinka, részeg könnyek, s' falakon leomló néma csön...
-
Tévedtél, hogy még él benned fény, vagy fülbemászó sejtelmes dallam, ám csak lelked fájdalma sír halkan. Gyűrött kottádon kikopot...
-
Halld meg a dalom, egyszerű kis nóta, csillagmosolyt hozzon szomorka-arcodra. Korán útra keltem, várt az erdő-mező, amott egy patak, fr...
2018. július 27., péntek
Elnéptelenedés
Faluvégi csermely vizében
fut az idő végtelensége.
Kihalt házak udvarán
bábakalácsok magasodnak,
öregedő fák ágai a néha
visszatérő lelkek elé hajolnak.
Az egyik ház előtt gémes kút
emelkedik, rajta ott felejtett
ébredező macska nyarvog,
nyikorgó rozsdás vödörből
hűs vizet remél.
Gyerekkort felidéző górék
ürességében az egerek
sem rohangálnak már.
Kitört ablaküvegek mögött,
cafrangos függönyök
lebbennek a szélben, árnyat
vetve a kormos falakra
és a szúette tölgyfa bútorokra,
melyek még őrzik az utolsó
elalvás előtti perceket...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése