Népszerű bejegyzések
-
Nap fénye élteti a nyár vágyait, hol az összes virág és minden illat eperszemekbe bujtatott íz-falat, megteremti létezésünk ál...
-
( Kép: Salvador Dali - Az emlékezet állandósága ) Minden elmúlik egyszer, bolygók közé tömörül a lét, minden hű és lé...
-
Ősz érkezik hangtalan, lent az avar rézarany, rőt kabátján a falevél, dülöngélve földet ér. Magot szór a talajb...
-
Kibújni akarás A filmek törökösök, rühelled nézni, kiabálsz, zsömlegombócba nem kell prézli, fáj az ölelkezésből kibújni a...
-
Gyermek vásottságával dobáltam le magamról, a kinőtt babaruhát, amikor felsértette ifjúságomat a vágy. Forró vérlemezkéim s...
-
Álmomban láttam, jajgatott a föld, hol az ember gyarlósága miatt, a jégkorszak újra ránk köszönt. Nem lesz hóvirág fenn a bérceken, s jégsír...
-
A csend erdejében sétál, itt minden olyan békés, csak egy - két kismadár vall szerelmet dalával párjának.Talpa alatt megreccsen egy ág, de f...
-
Ma vérszínű sebek marnak, míg bordarácsaim mögött megrepedt szív tintája festi a hiányok szövetét, egy szerelmet, s az el...
-
Mezőre dobált gombok a fekete varjak, kárognak és jönnek, egyre csak jönnek. Hideg van, hátamon futkároz ősz végi ereje, m...
-
Akkor még nem tudtuk, hogy az utcák néptelensége mit jelent. Gyermek kacajok tűntek el a "maradj otthon" kijelen...
2017. november 14., kedd
Az ivadék
Az anya szeretett,
tiltott vágycseppeket
növesztett méhében,
komor árvaházaknak.
Az anya szenvedett,
világra jött a gyermek
kimondhatatlansága
és felordított a hiány.
Az anya alatt vértócsa,
hideg falak között
megszületett élete
egyetlen vadhajtása.
Az anya alig múlt húsz,
miközben lelke átlépte
a mennyek kapuját,
sorsa bevégeztetett.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése