Népszerű bejegyzések
-
Ne sírj előttem, mert nem elég a könnyed az aszott fűcsomók zöldülésére, sem a kátránnyal bevont torkok hajnali öblö...
-
Éveim számát taposom, éjjel még rólad álmodom, hitem hintem. Szuvenír e fotó bennem, sok-sok éve tőled csentem, csak ...
-
Beteljesületlen álmok sorakoznak soha nem volt és elfeledett vágyak, vakrozsda lepi már rég, álmait a gyárnak. * - emlékszel - Csak egy babá...
-
"Férfi volt az első ember Teremtéskor, de Nő nélkül sosem létezne az utókor." Minden Nőnek vágya az igaz szeretet, hogy élvezni tu...
-
Nyomorban élő emberek, az élet súlya alatt a válluk megremeg. Ti, kik megtehetnétek! Könyörtelen sorsukban osztozni tudtok-e? Éhséget, fájda...
-
Ma vérszínű sebek marnak, míg bordarácsaim mögött megrepedt szív tintája festi a hiányok szövetét, egy szerelmet, s az el...
-
Ághegyen pihen a nyár hosszasan, nyújtózik egyet még utoljára, levelek hullnak földre hangtalan, színeik fakulnak már halvány...
-
már nem hallod a szűkszavú időt s a felhők látványa sem érdekel azt sem látod hogy a sír előtt egy asszony magányosan térd...
-
Szeretlek! - mint a fát ölelő szellő, amely tűzvirágok illatát hozza a Tavaszba. Mitől bódul minden szerelmes szív, és ambróziaként szárnya...
-
Kikelet-pompában éledő világ, szívekben nyílik a szerelem-virág, tincseket kócol a szél. Csókra ittas ajkakon pezsdül a vágy, szerelemtől bó...
2017. november 14., kedd
Az ivadék
Az anya szeretett,
tiltott vágycseppeket
növesztett méhében,
komor árvaházaknak.
Az anya szenvedett,
világra jött a gyermek
kimondhatatlansága
és felordított a hiány.
Az anya alatt vértócsa,
hideg falak között
megszületett élete
egyetlen vadhajtása.
Az anya alig múlt húsz,
miközben lelke átlépte
a mennyek kapuját,
sorsa bevégeztetett.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése