Népszerű bejegyzések
-
Kenyeret dagaszt a csend, lekaszált gabonák fájnak, idegen fekete rongyok csúf madárijesztői a tájnak. Vért izzad lassan a tábla, ...
-
"Én tiltott csillagon születtem," vérben ázott pipacsmezőkön edződött keményre szűz lelkem, ám ma tompít a lét, -vergődöm. ...
-
Kéken csillogott az elengedés éje, letapadt bánatok szálltak a messzeségbe, keserű magányok változást akartak, kék madár tollából...
-
"Az alkony lassan hűvös kékbe sápadt", szél szaglássza a dinnyehéj-illatú várost, lassan betakarnak a földre hul...
-
Amikor a haldokló Nap, ránk szórja véres könnyeit, véget ér örökre a világ.... Remény sem lesz meghallani egy kuvik riadt sikongása...
-
vagyok a dallam fülledt nyári este néha meg a néma szavak sikoltozó csendje vagyok a könny szemed mélységében ha enyémbe feled...
-
Ezüst karéj a Hold, méz csorog belőle. Lennél a Nap örök szeretője. Zajtalan éjszakákon egyedül alszol, hamvadó parazsadból az idő ...
-
Eső illatot hozott a szél, fázósan magamra gombolom hiányod; - Nézd ez a krómacél szív fáj, fél. Nehezen vonszolom a csontba vés...
-
Bujaság gombolyagát görgeti az éj, belőle kötött parázna vágy még körbeölel, ám karjaid melegétől már nem hevül a nyár. Csillagok kö...
-
mint a napot és a holdat a föld meleg szagát felhők tejszín-habjait a ránk szakadt vihar szavát fák között futó szelet az érintést ...
2017. november 14., kedd
Az ivadék
Az anya szeretett,
tiltott vágycseppeket
növesztett méhében,
komor árvaházaknak.
Az anya szenvedett,
világra jött a gyermek
kimondhatatlansága
és felordított a hiány.
Az anya alatt vértócsa,
hideg falak között
megszületett élete
egyetlen vadhajtása.
Az anya alig múlt húsz,
miközben lelke átlépte
a mennyek kapuját,
sorsa bevégeztetett.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése