Akkor még veled voltam.
Nyár volt,
saroglya végen
ültünk a lábunkat
lógatva,
miközben
beszippantottuk
a mező
széna illatát.
Akkor még hittem a
szépet,
az együtt
megöregedést...
-ma csak a torkom
kaparász,
míg szárnyam
fakuló tollait,
a sietős idő
tépdesi.
Tépdesi...Igen, mindannyiuknak.Szépen megírtad.Ölelésem.
VálaszTörlésKöszönöm szépen, Beám.
TörlésÖlellek én is.