Népszerű bejegyzések
-
( Kép: Salvador Dali - Az emlékezet állandósága ) Minden elmúlik egyszer, bolygók közé tömörül a lét, minden hű és lé...
-
Elhagyatott ösvényen bóklászok, réges-rég jártam erre utoljára, most bronzajkad emlékétől fázok, - előttem szerelmünk első oltára. Árny s...
-
Mikor rám talált a forró szerelem, Amely halkan jött, és oly nesztelen, Majd terítette a gyönyör szőttesét, Hűs testünkre puha éji fátyolkén...
-
Szenteste előtti nap volt, a hópelyhek egyre vastagabb takarót borítottak a házakra. Ünnepre készülődött a város apraja-nagyja. Szí...
-
Hallgass! Ne szólj semmit kedves! nincs apró hazugság nem lehetsz nyertes. Menj innen utadra, elég volt belőled... most meg ho...
2017. szeptember 16., szombat
Közelkép
Nem vagyok fotogén,
a közelkép megmutatja
a ráncokat, amit az idő,
a fájdalom, vagy a nevetés
hagyott hátra az arcomon.
Ha szemembe nézel még látod
a durcás gyereket, látod
az angyalt, a nőt, az anyát
és látod benne a végtelen
összes csillagát, mert
egy vagyok minddel,
míg veled az örök miliő.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ez is remek, megérintett....
VálaszTörlésKöszönöm, drága Beám.
VálaszTörlésÖlellek.