Igen, szerettelek,
naiv vágyak törtek rám
a sok fájdalom után.
Szép volt, ameddig tartott,
de sajnos csak nekem.
Tudod, fájtál te is, bár
nem úgy és nem annyira mint ő.
Nem töltötted ki az űrt
amit a hiánya okozott,
én mégis szerettelek,
ám sosem érezted mennyire,
és már nem is fogod...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése