Hiányzol...

Az idő számvetését nézem,
íriszeken hervadó szirom,
lőtávolságban az ősz, vérem
lassul, testes aszút iszom.

Elrejtettelek rég magamban,
elkésett hitek, vágyak közé,
már nincs örömöm a szavakban,
fájdalmat hintek minden fölé.

Fényutcát idéz a gyertya lángja,
szobámban egy árny-alak bolyong,
visszazökkenek a valóságba,
ám körülöttem hiányod tolong.