Csendfájások

 

Csend van...
Majd messziről felsír egy hegedű,
fáj a dallam és az érzés
amely rút feketébe bújtatott.
Elmúlás gyötör...
Magány-napok keserű monotonja,
hol nélküled könnyezik az ég.
Rám ülepszik a szomorúság,
csak a galaxisok hömpölyögnek
egyre távolabb és távolabb.
 - Van értelme a leírt szavaknak,
a megértett daloknak?
A közöttünk lévő szakadékot
már nem éri át.
Elhallgat a dal, csend van.
 - Hiányzol...

A vers erre a zeneműre íródott.

https://www.youtube.com/watch?v=SVyza9jzw18

/Kép: Christian Schloe/