Kikönyökölődött az élet alattam,
hol van már a huszonéves lány,
ráncok születnek különböző alakban,
nem néz rám ifjonti kéjes sárm.
Zsebemből a nincs pénz lopja sorsomat,
mindegy, úgy sem jut már tejre sem,
vak tyúkként kotkodácsoltam azt, hogy matt,
de még nem veszíthetek teljesen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése