Népszerű bejegyzések
Vigyél magaddal
Anyám vigyél magaddal... Ahol csendes sírok között, mélyen megérint a gyász. Ott majd megkérdezem tőled, csonka keresztek mögött, halottakra...
Széttörve
Talán még szeretlek, pedig szürkébb vagy ötven árnyalatnál, nem láttad meg virágszirmaim hiába illatoztak. Elmaradtál, mint a menses...
Neked...
Eleged van ebből a kurva életből, nyomasztanak a fájdalmas emlékképek, mert kitörölni sosem fogod a véredből, húsodból szakadt sejtme...
Létrepedés
Gerinceden menekülő fájás roppan, karcolása ébreszt fel reggelente, tested öreg kacat, de az álmokban tavasz-ruhát öltesz minden este. ...
Amulettre vésett
Sír az ég, szitáló eső simogat, a bőrömön megfagyott vízcseppek, lélegzet fojtva rejtem el kínomat, hogy ne lássa senki sem könnyem...
Ismerlek
Ismerlek, igen, mint magamat. Maszkot feszített ránk a sors, ám rajtad az Isten fénye, s bármi van is ragyogtat. De én ismerlek,...
Fájsz...
Forr ma a föld körülötted, rég nem ringat a lágyság. Elfeketült utcán letelepszik az éjszaka, és vár rád. Már csak egy arc van előtte...
Halott fények
Sápadt hideg éjszakában, ködlepel borult a tájra, milliónyi szellemangyal indult haza sietve, Halottak napi éjszakára. A házakban friss kalá...
Türkiz éj
türkiz éj settenkedik a Nap narancsvérét kieresztette az isteni böllér ami lefolyt a salétro...
Igaz is, meg nem is
Nem hordok álságos fekete ruhát, szeretem ami színes és tarka, csalfa szemed hiába mozdítanád, úgysem figyelsz rám, vagy a ...
2013. április 19., péntek
Lázasan
Sereghajtó egy hete bennem a láz,
szívem teljesítménye pár kilowatt,
az influenza csűr, csavar, megaláz,
izgató sem vagyok ne lásd kínomat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése