Reméltem a percet, mikor rám figyelsz,
kevély lelked nem lát túl az egódon,
tudtam régen, te hazugságokat cipelsz,
de beletörődtem, hogy szívem csalódjon.
Egy ripők vagy, akit barátnak hittem,
stírölsz, mint vadász a lesen, csak nem rám,
maradj magadnak "galamblelkű" kisisten,
nem leszek strigula egy bunkó noteszán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése