Népszerű bejegyzések

  • Halálos tavasz
    Hópaplan alatt menekül a tél, jeges karja torkot fojtogat, kandikáló hóvirág kelyhe acél, szél tépi a sziromcsontok...
  • Hiányzol
                          Látod, megint hozzád írok, pedig a galaxis úszó szigetei közé nem jut el a hangom, míg te ott ülsz a kéklevelű fák köz...
  • Ötvenhat
    Még furcsa fény ül... Üresre nyalt szemekben megállt az idő. A nép javait, bíbor madár csipkedi. Telhetetlen...
  • Elcsendesülve
      Rekviem szól csendes fájdalommal, kottára vésett utolsó dal... Létpercek peregtek, mint a gyöngyök, a halál új, s újabb testet foglal...
  • Ünnepek után
    Manapság minden ember ingerült, a reggelek szakadt rongyai alatt pőre a valóság, hol Isten hite űrt hagy, ott rosszindulatú...
  • Magamhoz
    "Az életed kihűlt üveg." Lelked megrepedt darabját ki látja meg, ki látja meg hulló könnyeid sorát, csak a Hold...
  • Pipacsvilág
    Sötétség a torzón, hol gyönge pipacs nyílik, száz év könnyét issza vissza egészen a sírig. Csúszómászó férgek már ajtók...
  • Halálmadarak szállnak
    Sajgó seb a lét, vér folyik belőle... Nincs háza, hazája, sem szeretője. - Retkes szivacson egyedül alszol, rágod a bagót s tüdőd...
  • Közelkép
    Nem vagyok fotogén, a közelkép megmutatja a ráncokat, amit az idő, a fájdalom, vagy a nevetés hagyott hátra az arcomon...
  • Tanka 1.
    Pipacsmezőkről  jajongást sodor a szél  egyre távolabb...  Szemekből kifolynak a  holnapok, - csak én látom?

2012. november 5., hétfő

Galamb



Ha lelked ég te fájlalod, kiálts nagyot!
Cudar világ kegyetlen, ám te higgy, remélj,
szeress! Ne légy galamb, akarj, csodálj, nevess!
Hazád nem átkozott vidék, magyar legyél!
Ha kell "szabad" cseléd, galád kutyát temess!





Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)