Szilaj ménes

( átírva )


Szilaj robajjal a ménes vágtat,
sörényük lobogó, iramuk vad,
ott hol a vörös nyári alkonypír,
az ég aljára tűznyelveket ír.

Hasad a föld súlyos léptük alatt,
acélos szügyükhöz tajték ragadt,
homlokukon fehér csillag ragyog,
vágtájuk nyomában por gomolyog.

Szép magyar rónaság csillagfénye,
vadság kimerült szelídülése,
sötétben állnak megfáradt lovak,
az éjben ég-mezőkről álmodnak.

www.youtube.com/watch?v=ytYfYaBYLGo