Népszerű bejegyzések
-
Topáz szemed kékjét génjeid hordozzák, rigó hajadba ősz pihe vegyült, hangod fülemnek zene, Mozart vagy Dvořák lelkem...
-
Volt egyszer egy szép úri dáma elindult csak úgy egymagába elfáradt az úton megpihent egy padon szoknya alatt tüzelt a vágya....
-
Faluvégi csermely vizében fut az idő végtelensége. Kihalt házak udvarán bábakalácsok magasodnak, öregedő fák ágai a néha viss...
-
( Kép: Salvador Dali - Az emlékezet állandósága ) Minden elmúlik egyszer, bolygók közé tömörül a lét, minden hű és lé...
-
Elhagyatott ösvényen bóklászok, réges-rég jártam erre utoljára, most bronzajkad emlékétől fázok, - előttem szerelmünk első oltára. Árny s...
-
Kereszt emelkedik fenn a dombtetején, melyet vérrel és fájdalommal cipeltek, Jézust szögezték rá kezén és lábfején, feláldozta...
-
A kenyered izzadva dagasztják, talán marad morzsa a magyarnak, Alkotmányod Szent Ünnepén, fáj a szíve szomorú fiadnak. Már ...
-
Szenteste előtti nap volt, a hópelyhek egyre vastagabb takarót borítottak a házakra. Ünnepre készülődött a város apraja-nagyja. Szí...
-
Börtönbe zárt a hiány sokasága, ártatlan lélek alig létezik, keményre kalapált magány-rácsok mögött, még szeretetre éhezik. Széttörném fa...
2019. január 13., vasárnap
a halál nyomában
( 76 éve )
mínusz negyven fok
és százezer halott
Don-kanyar emléke
a vérünkbe fagyott
jeges húsdarab
nem omlik a szájban
elhulló testek ragadtak
a vöröslő hó porában
az ágyúk nappal öltek
éjjel dögészek jártak
hátrahagyott jajgatást
még hallották a bátrak
fogságban és éhesen
már hontalan a lélek
mellékszerepet osztottak
egy becsületes népnek
százezer ember
megannyi csonka család
jelöletlen sírok mellett
csak egy angyal mond imát
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése