A réten

"Petőfi" hangol a réten,
zászlók lengnek az egek vizében.
Vérszínűre festve az égbolt,
szabadság - ej de rég volt.
A zsebek mitől üresednek,
mi értelme így ennek az életnek?
Ismerik még a tizenkét pontot,
vagy pacát látnak, avítt tintafoltot?
Lesz-e, aki újra a vérét adja,
s halált csókol egy harcosarcra...
"Petőfi" hangol a réten,
mellette Juli most szívott éppen,
gyülekeznek, mint a fekete varjak,
( valahol gyerekek szavalnak. )
Sötétség mindenütt sötétség,
a fejekben leginkább, semmi kétség.