Sajgó seb a lét, vér folyik belőle...
Nincs háza, hazája, sem szeretője.
- Retkes szivacson egyedül alszol,
rágod a bagót s tüdődből majszol
a rák, az idő vaskeze perceket gyomlál,
még pillangót sem hagy a gyomornál.
Sikátor-sötét odúdba senki se tér be,
csak egy kivénhedt szajha, borért megroggyan térde.
Kívül a padon drogos srác fekszik,
kevés anyagért sokszor Istennel verekszik.
Szívja fekve, ülve, állva,
vékony kezén az eret, havonta felvágja.
Elrongyolt életek, az ember megretten,
fekete halálmadarak szállnak az egekben.
( DéeMKá-ban írt vers. )
rágod a bagót s tüdődből majszol
a rák, az idő vaskeze perceket gyomlál,
még pillangót sem hagy a gyomornál.
Sikátor-sötét odúdba senki se tér be,
csak egy kivénhedt szajha, borért megroggyan térde.
Kívül a padon drogos srác fekszik,
kevés anyagért sokszor Istennel verekszik.
Szívja fekve, ülve, állva,
vékony kezén az eret, havonta felvágja.
Elrongyolt életek, az ember megretten,
fekete halálmadarak szállnak az egekben.
( DéeMKá-ban írt vers. )
Kemény vers, lírába írva!
VálaszTörlésGratulálok és ölellek.
Köszönöm szépen Seám, írtam egy másikat is ez tényleg keményre sikeredett. :)
VálaszTörlésÖlellek én is.