( Komáromi Kacz Endre - Az ablak előtt.. )
Az égen télmadár repül,
csőréből hógyöngyöket szór a földre,
fehér dunyha alá bujtatja mi fázik,
- van ami eltűnik örökre.
Míg a cinkék játékosan röpködnek,
magokat szedegetve az etetőből,
jeges szél fojtogatja a
kopaszra vetkőztetett fák ágait.
Forró teával az ablak előtt állok,
üvegjére jégvirágcsokrot rajzolt a hideg,
jelezve "nem eszi meg a kutya a telet."
Reménykedve merengek a tájon,
mert tudom, hamarosan itt a tavasz,
és én azt szeretem.
csőréből hógyöngyöket szór a földre,
fehér dunyha alá bujtatja mi fázik,
- van ami eltűnik örökre.
Míg a cinkék játékosan röpködnek,
magokat szedegetve az etetőből,
jeges szél fojtogatja a
kopaszra vetkőztetett fák ágait.
Forró teával az ablak előtt állok,
üvegjére jégvirágcsokrot rajzolt a hideg,
jelezve "nem eszi meg a kutya a telet."
Reménykedve merengek a tájon,
mert tudom, hamarosan itt a tavasz,
és én azt szeretem.
Koszonom szepen a csatolasod!! pillanatnyilag idohianyom van, de jovok majd hozzad rendesen korulnezni, olvasni.Nagyon szeretem a verseket.
VálaszTörlésBoldog Uj Evet Kivanok addig is !!:)
Én is köszönöm, kedves Ágnes! :)
VálaszTörlésBoldog Új Évet Neked is.