Öt éve

 

Öt éve már, hogy e lélek szabad,
verssé szelídülnek bennem a szavak,
szárnyalok az álmaimat keresve,
néha sírva és sokszor nevetve.

Öt éve jöttem erre az oldalra,
itt találtam magamban sok dalra,
úgy érzem, hogy tanultam tőletek,
ám őstehetség én soha nem leszek.

Öt éve írom perceit a sorsnak,
bár nem érzem életemet zordnak,
jó, hogy a versekhez ihletet kaptam,
s köszönöm Poet, hogy itt maradtam.