-
Kéken csillogott az elengedés éje, letapadt bánatok szálltak a messzeségbe, keserű magányok változást akartak, kék madár tollából...
-
( Komáromi Kacz Endre - Az ablak előtt.. ) Az égen télmadár repül, csőréből hógyöngyöket szór a földre, fehér dunyha alá bujtatja...
-
Sajgó seb a lét, vér folyik belőle... Nincs háza, hazája, sem szeretője. - Retkes szivacson egyedül alszol, rágod a bagót s tüdőd...
-
"Én tiltott csillagon születtem," vérben ázott pipacsmezőkön edződött keményre szűz lelkem, ám ma tompít a lét, -vergődöm. ...
-
"Az alkony lassan hűvös kékbe sápadt", szél szaglássza a dinnyehéj-illatú várost, lassan betakarnak a földre hul...
-
Bujaság gombolyagát görgeti az éj, belőle kötött parázna vágy még körbeölel, ám karjaid melegétől már nem hevül a nyár. Csillagok kö...
-
Hiába bókol az ősz, fázva hunyorgok, viselős ruhámon sárgás-barna levelek, kezemben virágcsokor árván kullogok a sírodhoz igyekszem,...
-
"Árnyék mögött fény ragyog" csillagok születnek ott. És én? Honnan jöttem én, ki aprócska magként útra kelt, s esőszemek...
-
Kenyeret dagaszt a csend, lekaszált gabonák fájnak, idegen fekete rongyok csúf madárijesztői a tájnak. Vért izzad lassan a tábla, ...
-
Amikor a haldokló Nap, ránk szórja véres könnyeit, véget ér örökre a világ.... Remény sem lesz meghallani egy kuvik riadt sikongása...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése