Élet-halál harcot vívok naponta,
sárga csekkek sorakoznak havonta,
sovány vigasz, hogy a te zsebed dagad,
az enyém szüntelenül üres marad.
Lassacskán só-cukor sincs az asztalon,
talán vigyáz rám az őrzőangyalom,
pokol a sors, de az Isten megsegít,
egészség legyen ez az egy lelkesít.
Kicsit az életem megálljt parancsol,
átkozott föld, itt rengeteg harang szólt,
Várakozzon a mennyország sokáig,
ősi vénám most vadakat okádik.
Ha majd lelkem az Úr előtt térdepel,
tűz lesz, vagy víz a végzet, - nem érdekel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése