"S ha ígérném, hogy ma odamegyek,"
meddig várna rám szerelmetes karod?
Érzed, hogy milyen lesz velem-napod,
ha egyszer megmozdulnak ott a hegyek?
Él még benned az a perc és óra,
mikor feltéptük a szív vágy kapuját?
Gangon ledobáltuk már a ruhát,
szenvedélyünk sosem ment vezényszóra.
Mint ahogy a szerelem sem igazán,
égette lelkem pusztító szomja,
tengettem magam a mások vigaszán.
Ám újra akarom, hogy velem nevess,
ha nem vagy, csak nélküled-sóhajok,
( és ) "még a boldogság is rettenetes"!
meddig várna rám szerelmetes karod?
Érzed, hogy milyen lesz velem-napod,
ha egyszer megmozdulnak ott a hegyek?
Él még benned az a perc és óra,
mikor feltéptük a szív vágy kapuját?
Gangon ledobáltuk már a ruhát,
szenvedélyünk sosem ment vezényszóra.
Mint ahogy a szerelem sem igazán,
égette lelkem pusztító szomja,
tengettem magam a mások vigaszán.
Ám újra akarom, hogy velem nevess,
ha nem vagy, csak nélküled-sóhajok,
( és ) "még a boldogság is rettenetes"!
Az idézett rész, Szabó Lőrinc - Titkos párbeszéd c, vers első és utolsó sora.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése