Egyszer régen, a kerek erdő közepében lakott a kicsi pillangó, szerette az erdőt és szerette a harmat csillogását a fa levelein, az átszűrődő napfényt a fák között, és a virágok édes illatát, amely bejárta az erdő minden zugát. Vidáman élhetett volna, de ő mégis szomorú volt, mert lepkeszárnyain egyre jobban fakult a szín, érezte nincs vele rendben minden, a barátai elfordultak tőle, azt mondták te nem vagy szép, csúnyák a szárnyaid. Mindenhonnan elzavarták, és nem röpködött vele senki, szegény pillangó szomorúságában, még jobban elvesztette szárnyai gyönyörű fényét, és egyre betegebb lett. A szülei látván szomorúságát, és lepkeszárnyai kifakulását, gondoltak egyet. Gyere elmegyünk a gyógyító fához, amely a hegy tetején van, és megkérjük gyógyítson meg. A kicsi pillangó beleegyezett, és elindultak a hegytető felé. Útjuk nehéz és fájdalmas volt, de tudta a cél közel van és színe csodaszép lesz újra. Kicsi teste sok fájdalmat volt kénytelen eltűrni, sebzett szárnyai még jobban megfakult. De hite erősebb volt mindennél. Nehezen elérték a gyógyító fát, és a pillangó látta, nagyon sok olyan beteg pillangó van ott, akinek ugyan úgy megfakultak a színei, mint neki. A gyógyító fa gyengéden átölelte a kicsi pillangót, és varázs nektárt kapott, amely visszaadja színe gyönyörűségét. A sok fakó szárnyú pillangó, aki a fán lakott gyengén, de boldogan röpködött az új barát láttán. Gyere repülni, hívták az erősebbek a kicsi pillangót. És ő szomorúan rázta a fejét, hogy nem tud még, szárnyai gyengék, és erőtlenek. A sok kis pillangó oda repült hozzá, és napsugárból font kosárkába ültették gyenge kis testét, és körbe repülték a gyógyító fát. Érezte a nap sugarát, a harmat frissességét, a madarak énekét, a virágok bódító illatát és boldog volt, hogy itt barátokra lelt. Hosszú idő telt el, a beteg kicsi pillangók egyre szebbek lettek, és sorban röppentek el a fáról boldogan kergetőzve a felhők puha habjain. A kicsi pillangó is szeretett volna tova repülni , de neki még szüksége volt a varázs nektárra. Mégis boldogan gondolt azokra a barátokra, akik elrepültek, mert tudta ők már gyönyörű fényes szinekkel, egészségesen repültek tovább. Majd később hatni kezdett nála is a varázs nektár. Gyönyörű szárnyai egyre fényesebb, és színesebb lett, ereje visszatért, és boldogság járta át a kicsi szívét, hogy milyen szép a világ. Oda lett búskomorsága, szomorúsága, és vidáman gondolt arra a napra, mikor útra kelhet hazafelé. Végre elérkezett a nap, hogy elhagyhatta a gyógyító fa biztonságot nyújtó ágait, hálás volt a fának, és az itt élő többi pillangónak, hogy meggyógyult, hogy visszaadták a hitét, és hogy barátokat szerzett . Felröppent és a nap megcsillant gyönyörű szárnyain. Lelkében boldogság volt és varázslatos lepkeszárnyon elrepült a kerek erő mélyére, ahol született.
Népszerű bejegyzések
-
/ Az első verseim kicsit felújítva. / Halk szavak simogatnak éjjelente, perzsel a bőröd, fényjátékát látom. Kezedben a szerelem dicsérete, t...
-
Bevésődtek azok a napok, amikor mindenütt tankok tapostak bűntelen embert. Nem feledem a népre fegyvert fogó kezet, va...
-
Milyen vagyontárgy kellene még a tovább éléshez, ha már minden összegyűlt amire vágytál. Nem ...
-
Simítsd ki belőlem szívem gyűrött ráncait, ragaszd vissza lelkem rég kitépett szárnyait, adjon hitet szerelmed, mutasd meg vágyaid, legyen f...
-
( Komáromi Kacz Endre - Az ablak előtt.. ) Az égen télmadár repül, csőréből hógyöngyöket szór a földre, fehér dunyha alá bujtatja...
-
"Mert a Férfi élet" Vad vizek hullámain száguldó erő, lelked palotájában a legjobb szerető. "Mert a Férfi élet" Véres ha...
-
Törött üveg mögött kiállt a sötét, bent árnyakat vet a kinti lámpafény, öreg asztalfiában szú leli örömét, kóbor macska...
-
türkiz éj settenkedik a Nap narancsvérét kieresztette az isteni böllér ami lefolyt a salétro...
-
Mért láthatatlan a hideg szél; - mikor süvít át a tölgyesen, úgy tűnik, álmodozó elméd, szellemként játszik a léteden. Mért morajlik a sebes...
-
Temető csend ölel körbe, könnyeket hullajt ez a nap, a múlt él, csírája összetörte szívem, - időnként kifakad. Csipked a n...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése