A forró nyár lassan tovaszáll,
mégis szíved szerelemmel tele.
Azon a gyönyörű nyári napon,
megérintette lelked a vágy heve.
De minden ábránd szétpattant,
köddé vált, mint egy buborék,
`s a szivárvány színű szikrákat
elnyelte az árnyakkal teli ég.
Szívedben elszállt a remény...
Talán nem bízol már senkiben,
falakon át, nem jut be a fény,
ma nem melegít fel senki sem.
Színes leveleken lépked a nyár,
majd aranyszínű sugarán elillan,
forró testedre, ha ráfeszül a vágy,
megtalál újra, nem csak álmaidban.
mégis szíved szerelemmel tele.
Azon a gyönyörű nyári napon,
megérintette lelked a vágy heve.
De minden ábránd szétpattant,
köddé vált, mint egy buborék,
`s a szivárvány színű szikrákat
elnyelte az árnyakkal teli ég.
Szívedben elszállt a remény...
Talán nem bízol már senkiben,
falakon át, nem jut be a fény,
ma nem melegít fel senki sem.
Színes leveleken lépked a nyár,
majd aranyszínű sugarán elillan,
forró testedre, ha ráfeszül a vágy,
megtalál újra, nem csak álmaidban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése