farkasok világában élünk
vérszomjas fenevadak
marcangolják vérünk
csonttá fagyott mosolyunk
sikollyá változik
farkas falka aki most
rajtunk lakmározik
félelmünkben a föld alá bújnánk
e hontalan hazában
ha még újra tudnánk
sötét káoszban
bujdokolva lépkedünk
vérszomjas vadak útjairól
már le nem térhetünk
határ a magyarnak a csillagos ég
kezében tőr és óvja
ami még miénk
ezüst élű tőrrel védd ma a hazát
csillapítsd saját vérével a farkasok hadát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése