"Az életed kihűlt üveg." Lelked
megrepedt darabját ki látja meg,
ki látja meg hulló könnyeid sorát,
csak a Hold figyel éjszakákon át.
Átölel magányod rongyos köntöse,
szakadt ráncokon fojtogat az öve.
Tiéd volt a szerelem, amit a vég
elrabolt, előtted mély a szakadék.
Ám erős a szíved, szeretetre tanít,
az idő nagy úr, lassacskán átalakít.
Kint csendben pattannak a rügyek,
sok szépet lát még az a szemüreg.
Arcod hamva már régen megfakult,
és a forrongó lelked is lecsillapult.
Mégis, tán több lett a világ általad,
"Csodára kész tenálad minden pillanat! "
" Pilinszky János - Anyám
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése