Népszerű bejegyzések
-
Hópaplan alatt menekül a tél, jeges karja torkot fojtogat, kandikáló hóvirág kelyhe acél, szél tépi a sziromcsontok...
-
Látod, megint hozzád írok, pedig a galaxis úszó szigetei közé nem jut el a hangom, míg te ott ülsz a kéklevelű fák köz...
-
Még furcsa fény ül... Üresre nyalt szemekben megállt az idő. A nép javait, bíbor madár csipkedi. Telhetetlen...
-
Önzés-sav marja a létezés DNS fonatát, ébredés sző leplet most-hazug szavakra, sötét erők zúzzák a sorsok csont-falát, zord bádogszív...
-
Rekviem szól csendes fájdalommal, kottára vésett utolsó dal... Létpercek peregtek, mint a gyöngyök, a halál új, s újabb testet foglal...
-
Manapság minden ember ingerült, a reggelek szakadt rongyai alatt pőre a valóság, hol Isten hite űrt hagy, ott rosszindulatú...
-
"Az életed kihűlt üveg." Lelked megrepedt darabját ki látja meg, ki látja meg hulló könnyeid sorát, csak a Hold...
-
Elfáradtam magamtól, kerestem a mércét de mégsem tudtam megtalálni sehol jobbnak látom továbbállni, és tűrve hagyni hogy álszente...
-
Sötétség a torzón, hol gyönge pipacs nyílik, száz év könnyét issza vissza egészen a sírig. Csúszómászó férgek már ajtók...
-
Sajgó seb a lét, vér folyik belőle... Nincs háza, hazája, sem szeretője. - Retkes szivacson egyedül alszol, rágod a bagót s tüdőd...
2018. január 20., szombat
Tizenhat élet
Emlékezés a veronai autóbusz-baleset áldozataira.
A rideg hófedte lankákon ma
angyal-lelkek száguldanak,
dacolva a széllel, kipirult arccal...
Mért ültet olykor-olykor
Isten halálfélelmet a szívekbe?
Nem látja meg az anyakönnyeket,
nem hallja az apák ökölroppanását?
- Tizenhat gyermeket szólítottál,
tizenhat életet elvettél, miközben
"lábuk nyomán liliomok nyíltak..."
Szürke városra gyulladt a hajnal,
megolvasztotta a hegyeket
és megrepesztette a szíveket.
"lábuk nyomán liliomok nyíltak"... - legenda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése