Hervadó virág

„A hervadás bús pompájában áll most”
felordít bennem akár egy torz jövőkép,
míg térdre hull az est egyedül virrasztok,
és krizantémokat könnyezek a gyászban,
már nem felejtek, pedig megpróbáltam.

Ti nem érzitek a szürke falak szorítását,
varjak isszák a felettem elfolyó időt,
mondjátok, hogy nincs itt veszve semmi,
ám mellettem alszik és hideg a vére,
" A boldog elmúlás víg vőlegénye. "

" Juhász Gyula: Temető