Bordacsontokba rekedt elmúlás
Aggatja körmét véresre belém,
Kifakult napok között régmúlt gyász
Ostoroz, létem nevemben ez tény.
Súlya vagyok az időnek, elkoboz.
Engedjétek hozzám a szerelmet,
Rám dőlni készül magányom fala,
Intő jelek a szemembe dermedt
Könnyek, megtelik sorsom pohara,
Arctalanul szétfolyok köztetek.
Aggatja körmét véresre belém,
Kifakult napok között régmúlt gyász
Ostoroz, létem nevemben ez tény.
Súlya vagyok az időnek, elkoboz.
Engedjétek hozzám a szerelmet,
Rám dőlni készül magányom fala,
Intő jelek a szemembe dermedt
Könnyek, megtelik sorsom pohara,
Arctalanul szétfolyok köztetek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése