Népszerű bejegyzések

  • A hinta
    ( J.H. Fragonard : A hinta ) Kincset takar a habos rokokó szoknya, buja pillantástól izzad a szerető, hinta lendül, libben a ruha b...
  • én már...
      én már nem változom csak a körülöttem rohanó idő hagy nyomot léleksíkjaimon életek emlékeit égetve a dns titkos görbületei közé ...
  • Újratervezés
    Avarszín hajakba menekült a tél. Barna tincseken töviskoszorú- csendet bújt az első hóvirág. Duzzadó folyók ezüstjével fürdet a ho...
  • Türkiz éj
    türkiz éj settenkedik a Nap narancsvérét kieresztette az isteni böllér ami lefolyt a salétro...
  • Költőkhöz
    Látjátok, ide jutottunk, hiába néztek tágra zárt szemekkel, egyre több és színesebb a toll, de keveset ír hittel az e...
  • Voltál...?
    Emlékszel? Itt a lámpafény alatt csókoltál először, beszélgetéseink hosszúra nyúltak, előtört bennem a kétség, talán elveszíthetlek...
  • Csalódás
        C sibesárga csalfa csókokból S zínlelt szégyen-szerelmet szőttél A rcodon aljas ablakszemek L ételemed langyos lábk...

2014. augusztus 12., kedd

Pillanat-lét


Sóhaja megigézett pillanattá vált,
a tóra narancsízű alkony csordogált.
Mi végre e szépség ha magányos a lét;
- kérdezi némán, majd lassan tova-lép.
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)