Népszerű bejegyzések

  • Halálos tavasz
    Hópaplan alatt menekül a tél, jeges karja torkot fojtogat, kandikáló hóvirág kelyhe acél, szél tépi a sziromcsontok...
  • Hiányzol
                          Látod, megint hozzád írok, pedig a galaxis úszó szigetei közé nem jut el a hangom, míg te ott ülsz a kéklevelű fák köz...
  • Ötvenhat
    Még furcsa fény ül... Üresre nyalt szemekben megállt az idő. A nép javait, bíbor madár csipkedi. Telhetetlen...
  • Elcsendesülve
      Rekviem szól csendes fájdalommal, kottára vésett utolsó dal... Létpercek peregtek, mint a gyöngyök, a halál új, s újabb testet foglal...
  • Ünnepek után
    Manapság minden ember ingerült, a reggelek szakadt rongyai alatt pőre a valóság, hol Isten hite űrt hagy, ott rosszindulatú...
  • Magamhoz
    "Az életed kihűlt üveg." Lelked megrepedt darabját ki látja meg, ki látja meg hulló könnyeid sorát, csak a Hold...
  • Pipacsvilág
    Sötétség a torzón, hol gyönge pipacs nyílik, száz év könnyét issza vissza egészen a sírig. Csúszómászó férgek már ajtók...
  • Halálmadarak szállnak
    Sajgó seb a lét, vér folyik belőle... Nincs háza, hazája, sem szeretője. - Retkes szivacson egyedül alszol, rágod a bagót s tüdőd...
  • Közelkép
    Nem vagyok fotogén, a közelkép megmutatja a ráncokat, amit az idő, a fájdalom, vagy a nevetés hagyott hátra az arcomon...
  • Tanka 1.
    Pipacsmezőkről  jajongást sodor a szél  egyre távolabb...  Szemekből kifolynak a  holnapok, - csak én látom?

2013. május 27., hétfő

Tiéd lehet...

 
Unom már rohadtul
a rám akasztott keresztet,
nem kell valakinek?
Neki adom ingyen....
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)