Alliterációs látomás

Eső esik a patakba,
felhő füstje lebbenő,
zúgva zúdul a habja,
véres vize rettegő.

Hét horizont határán,
lángot lop az alkony,
csipke csillag álmán,
viola fényt fakasszon.

Lépcső lóg a mennyből,
vándort vár az Isten,
rozsda szív szenvedő,
zárolt hely itt nincsen.