Álmok

Gondolsz e rám ha sétálsz búsan rejtőzködő éj leple alatt
Gondolsz e majd rám?
Mikor a holdsugár megérinti könnyben úszó arcodat
Lelked mosolyában ott vagyok vágyod e még létem?
Éjszakai vándor jöjj ó jöjj el újra és újra értem
Sétálni kéz a kézben vágyni, igen vágyni még a jóra
Mint síró gyermek az anyai gyöngéd vigasztaló szóra
Messze még a pirkadat, álmom csak egy merengő pillanat
Különös alakodnak a hajnal szab fájó határokat
Ki éjjelente vagy szívemben és álarcban meg-meg látogat
És romos várkastélyodban sétálgatunk nagyokat
Ki vagy Te éji vándor, fedd fel előttem titkos arcodat
Hisz érzem léted, érzem titkos vágyad, szavaidból szeretet árad
Csak szeretni akarlak, lelkedbe olvadni, elbújni örökké
Ölelj szorosan álmaimban most és mindörökké