Népszerű bejegyzések
-
Topáz szemed kékjét génjeid hordozzák, rigó hajadba ősz pihe vegyült, hangod fülemnek zene, Mozart vagy Dvořák lelkem...
-
Volt egyszer egy szép úri dáma elindult csak úgy egymagába elfáradt az úton megpihent egy padon szoknya alatt tüzelt a vágya....
-
Faluvégi csermely vizében fut az idő végtelensége. Kihalt házak udvarán bábakalácsok magasodnak, öregedő fák ágai a néha viss...
-
( Kép: Salvador Dali - Az emlékezet állandósága ) Minden elmúlik egyszer, bolygók közé tömörül a lét, minden hű és lé...
-
Elhagyatott ösvényen bóklászok, réges-rég jártam erre utoljára, most bronzajkad emlékétől fázok, - előttem szerelmünk első oltára. Árny s...
-
Kereszt emelkedik fenn a dombtetején, melyet vérrel és fájdalommal cipeltek, Jézust szögezték rá kezén és lábfején, feláldozta...
-
A kenyered izzadva dagasztják, talán marad morzsa a magyarnak, Alkotmányod Szent Ünnepén, fáj a szíve szomorú fiadnak. Már ...
-
Szenteste előtti nap volt, a hópelyhek egyre vastagabb takarót borítottak a házakra. Ünnepre készülődött a város apraja-nagyja. Szí...
-
Börtönbe zárt a hiány sokasága, ártatlan lélek alig létezik, keményre kalapált magány-rácsok mögött, még szeretetre éhezik. Széttörném fa...
2019. február 1., péntek
Csukott szemek
Látlak minden éjjel,
szemed csillagparázs.
Közel és távol
egy újabb találkozás.
Érzem lassú szélben
gyengéd ölelésed,
veled ébred a Nap,
bennem vibrál fényed.
Erdő mellkasán,
elbódít az álom,
felsikolt egy madár,
hiányzol, - fázom.
A hajnal már vágtat
felhő legelőkön,
sikamlós télpelyhektől,
kezed melegét őrzöm.
Hal-szájú kéjes sötétség,
milyen szerelem?
Engem megkötöz az éj,
csukva a szemem.
(Kép: Bakos Erika portréja)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Szépséges, és fájdalmas vers....Átérzem.
VálaszTörlésÖlelésem.
Nagyon köszönöm, drága Seám.
VálaszTörlés