Népszerű bejegyzések
-
Ezüst karéj a Hold, méz csorog belőle. Lennél a Nap örök szeretője. Zajtalan éjszakákon egyedül alszol, hamvadó parazsadból az idő ...
-
Ismerlek, igen, mint magamat. Maszkot feszített ránk a sors, ám rajtad az Isten fénye, s bármi van is ragyogtat. De én ismerlek,...
-
"Az én szívem" egy ovális tó, fürödhet ott minden ember, ahol nincs rossz és nincs jó, elfogadás van végtel...
-
minden élet legenda minden halál fekete szó hóesésben vétkes látomás ébrenlét mögötti jó minden kísértés fénytelen minden ...
-
Nyugvó naplementét fest az est, pipacsos narancsszín lebeg a horizont síkja fölött, s az éj színe felerősödött. Csukott ablak mög...
-
álmosan húzom a takarót magamra pedig négy napja nyomom az ágyat hiába kérek minden szentet hogy végre kaparja már ki belőlem a láza...
-
Hol tizenhárom vitéz vére száradt, szemek könnye mart világos köveket, ágak szagattak rongyra írt imákat, vértanúktól vált nag...
-
nem gyűlöllek csupán szavaid édes íze savanyodott meg a számban forgattam egy darabig majd v...
-
Úgy sírnak a fák, eltakart szemük mögött, lefolyt az éj szemfestéke, elnyűtt ruha kerül egy székre. Nem tudlak feledni, ...
-
Kikelet-pompában éledő világ, szívekben nyílik a szerelem-virág, tincseket kócol a szél. Csókra ittas ajkakon pezsdül a vágy, szerelemtől bó...
2018. július 3., kedd
Fikció
Még jóindulatú voltam,
amikor elküldtelek
...anyádba.
Megszelídített énem
fellázadt a rám aggatott
felelősségek és megfelelés
kényszerek miatt.
...hát ki vagy te,
hogy azt hidd, neked
mindent szabad?
Szemembe csapódott
lepattogzott fényed
és felszakította
az íriszemre húzott
rózsaszín fátylat.
Felzaklattam magam,
mert későn vettem észre,
hogy mekkora hülye vagyok,
-ez rendkívüliség,
és nem dicsőség.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése