meleg van

bőröm alá szúr
a nap égető sugara
izzadság patakok marnak árkot
és a rám sütött stigmákat
meleg van
lemeztelenít ez a nyár
középszerű kötelességeimet
és a mindenkinek megfelelésemet
lehajigálom magamról
akár egy elhasznált rongyot
legalább pár napig az legyek aki akarok
milyen jól esne most egy cigi
harminc éve nem szívom
mást annál inkább
s lassan felgyülemlik bennem
mint a néha kimondhatatlan
míg gyomortájékon szorítanak
az igazságok
és szememből hullanak
a mi lesz velünk
ha fekete varjak prédáivá válunk
nyár van
fölöttem Isten talpam alatt a lét
...esőszagú virágain egy pillangó részegül