Lányom nélkül soha

Kagyerják Attila  Tamás festménye

 

Látod azt a csillagot?
 Fénye átölel,
 téged és engem is kicsim.
 Utat mutat a jövő felé...
 Itt a perc gyilkossá válik,
 ott minden apró csoda
 majd belőlünk fakad.
 Nézd, ahogy ránk nevet a Hold,
 és ahogy körülvesznek
 az alvó fák,
 feledtetik a múltat, a veréseket,
 ezt az országot...
 Csak a csillagot nézd,
 ma megszökünk, te meg én.
 Ne félj, Isten vigyáz ránk.

( A vers erre a képre íródott. )