Rés az időn

Amikor a megrekedt percek
 már-láttam érzése rám ront,
 felveszem a jövő maszkját.
 Vénámban az évezredes
 sejtek csak arra vártak, hogy
 kinyíljon a múlt ajtaja
 egy olyan világra, ahol
 karmikus az örök körforgás.
 Ott meglátlak téged, ahogy
 a függöny mögül belépsz...
 - Mintha rám zuhanna a fény
 ereje, majd megülve
 egy lepke szárnyfelületén,
 életet lehel a pillanatba.