Rövid versek

Leszek a napod, melynek sugara cirógatja arcod
Holdad leszek, esti éjen, sápadt ragyogás
Leszek a csillagod, amelyek hozzám vezetnek
Fényed leszek a szavakban,
És a szerelem mélyen önmagadban.
***
Madarak hangja ébressze szívedet
Lelked szárnyaljon az égen át
Szerető mosolyod, sose hagyjon el
Két karom lágy ölén majd úgy alszol el.
***
Mért fáj úgy minden
Üresek a szavak
Bánat van szívemben
Múló szenvedés
Sejtelmes lágy zenére
Örökké tartó ölelés
Mit szeretnék! nem tudom
Élni! Feledni a bánatom
Kétséged medrében süllyedek
Halljátok végső kiáltásom
Nap fénye felragyog, új élet szívemben
Örök fájó szerelem, szomorú lelkemben