Lennék

Ha lehetnék szellő,
forró nyári éjjelen,
fáradt arcokra simítanám,
minden földi szeretetem.

Lennék langyos eső,
a szomját oltó rétnek,
amely virágtakarót terít,
szívekbe örök reménynek.

Lennék én örömkönny,
anyák szeme sarkában,
és leperegve eltűnnék,
a gyermek első szavában.

Ha én láng lehetnék,
szívekben csillagfény,
fényem ontanám a világra,
csillagként az éj tengerén.

Lennék most minden,
pillanatban rejlő látomás,
sebzett lelkekben szeretet,
és fájdalmat tüntető varázs.