Várj még

 "Simogass csak, olyan jó a kezed",
 ne, ma ne siess, csináld már lassan,
 keveset vagy, élvezzem a percet,
 várj még, veled repülök szárnyatlan.
 Csendfátyolt terít ránk az éjszaka,
 a kertemben nyílik neked kelyhem,
 hajnalban menned kell majd északra,
 ne rohanj, tiéd a testem-lelkem.
 Eltelt egy szenvedélyes nap ismét,
 már lépkedem a nagy nélküled-teret,
 add rám a vágyak nem-leszek ingét,
 "De (még) itt van és olyan jó a kezed".

 Ady Endre : Becéző, simogató kezed - első és utolsó sora felhasználásával.