Van az úgy...

Van az úgy,
mikor nem jön a szó,
és nem szárnyal
szerelmes gondolat,
lelked mélyén
pihen csendesen,
varázsfonalból sző,
eljövendő szép álmokat.

***

Van az úgy,
mikor átölel egy szó,
majd reményeket fest
életed vásznára,
és Te úgy vágysz rá,
miképp a hívő ember,
az Isteni
megtestesült csodára.

***

Van az úgy,
mikor átok a szó,
és éles tőrként ejt
sebeket a lelkedben,
mégis a szeretet,
mely a szívedben él,
meggyógyít minden
tépett virágot a kertedben.

***

Van az úgy,
mikor vigasz a szó,
és lelked feketébe
öltözött könnyein át,
várod, hogy
feloldozást nyerj,
majd levethesd örökre,
a könnyáztatta bánatruhát.

***

Van az úgy,
mikor öröm a szó,
és megtaláltad végre
lelked nyugalmát,
majd szíved erejével,
minden ember
feje felett látod,
a szeretet szivárványt.