-
Szeretlek! - mint a fát ölelő szellő, amely tűzvirágok illatát hozza a Tavaszba. Mitől bódul minden szerelmes szív, és ambróziaként szárnya...
-
Nyomorban élő emberek, az élet súlya alatt a válluk megremeg. Ti, kik megtehetnétek! Könyörtelen sorsukban osztozni tudtok-e? Éhséget, fájda...
-
már nem hallod a szűkszavú időt s a felhők látványa sem érdekel azt sem látod hogy a sír előtt egy asszony magányosan térd...
-
Ne sírj előttem, mert nem elég a könnyed az aszott fűcsomók zöldülésére, sem a kátránnyal bevont torkok hajnali öblö...
-
legyek a tartalom legyek a forma legyek az egyenesre nevelt geringcsatorna legyek az ölelés legyek a végzet legyek ...
-
Éveim számát taposom, éjjel még rólad álmodom, hitem hintem. Szuvenír e fotó bennem, sok-sok éve tőled csentem, csak ...
-
Ághegyen pihen a nyár hosszasan, nyújtózik egyet még utoljára, levelek hullnak földre hangtalan, színeik fakulnak már halvány...
-
Kikelet-pompában éledő világ, szívekben nyílik a szerelem-virág, tincseket kócol a szél. Csókra ittas ajkakon pezsdül a vágy, szerelemtől bó...
-
A lét hamis rezgése épphogy érint. Másképp látom a jövőt. A titkot, az időtlen szerelmet, ami valahol megszakadt. Bármi történ...
-
Sajgó seb a lét, vér folyik belőle... Nincs háza, hazája, sem szeretője. - Retkes szivacson egyedül alszol, rágod a bagót s tüdőd...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése